Új szolgáltatás az álláskereső kerületi nők részére – MASNI (Munkaerő-piaci Aktivizálást Segítő Nőbarát Iroda).   |    Kereső programunk segítségével írja be lakcímét, válassza ki a keresett szolgáltatást és azonnal megtudja, hogy lakókörzete alapján milyen közvetlen elérhetőségeken keresztül tudja felvenni munkatársainkkal a kapcsolatot.
Hírek, aktualitások
MASNI nyílt hét 2016-05-12 12:22:54


A Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központ 2016. május 2 - május 6. között első alkalommal rendezte meg öt napos nyílt hetét, melynek célja volt a Munkaerő-piaci Aktivizálást Segítő Nőbarát Iroda (MASNI) szolgáltatásainak - a kerületben élő nők- számára történő szélesebb körű megismertetése.

A Munkaerő-piaci Aktivizálást Segítő Nőbarát Iroda (MASNI), mint szolgáltatás célja a kerületben élő aktív korú, nem foglalkoztatott, álláskereső nők felkészítése a munkáltatóval való személyes találkozásra, a sikeres elhelyezkedésre. A szolgáltatást a Család-és Gyermekjóléti Központ- Fejlesztési Centrumán keresztül lehet igénybe venni, ahol tréningek, klubok és foglalkozások keretében készítik fel az ügyfeleket a sikeres álláskeresés alapjaira, többek között a helyes önéletrajz, valamint motivációs levél elkészítésére. Ezen készségek elsajátítását követően, személyes állásinterjús időpont megléte esetén az ügyfeleket a MASNI-ban fodrász, kozmetikus, manikűrös veszi kezelésbe és készíti fel őket a munkáltatóval való személyes találkozóra. A szépészeti szolgáltatások mellett cél az ügyfelek lelki egészségének fejlesztése és javítása - szociális-, mentálhigiénés- és pszichológiai tanácsadás által - és ezen szolgáltatások együttes jótékony hatása révén a munkaerő-piacra történő be- és visszailleszkedés elősegítése.

A nyílt héten olyan programokon vehettek részt az előzetesen bejelentkezett hölgyek, mint például a csoportos motivációs foglalkozás, munkajogi tanácsadás, alapvető szépészeti szolgáltatások és interaktív beszélgetés álláskeresés, munkavállalás témakörben. Azok az érdeklődők, akik a felsoroltak közül igénybe vették valamelyik szolgáltatást, a ruhabörzén kiválaszthattak három – számukra tetszőleges- ruhadarabot a korábban felajánlott adományok közül. Az elégedettségi kérdőívek feldolgozása után, valamint a szóban történő visszajelzések alapján, a szolgáltatásokra nagy igény mutatkozott, így a jövőben negyedévente szeretnénk nyílt napokat szervezni.

 KEP=-{eeee-1468}-
 KEP=-{20160503_144729-1470}-
KEP=-{20160502_095509-1469}-
Esélyegyenlőségi nap Erzsébetvárosban.2016-05-11 12:50:35
KEP=-{bischitz_plakat_a3_05_d-1467}-
Nyílt hét a MASNI-ban. 2016-04-26 16:27:16
KEP=-{masni_plakat_a3-1466}-
 
Magyar nyelvtanfolyam a beilleszkedésért2016-04-01 10:03:04

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény alapján 2014. január 1-jétől a menekültként, illetve oltalmazottként elismert ügyfelek a menekültügyi hatósággal integrációs szerződést köthetnek a társadalmi beilleszkedés érdekében, ezen együttműködés fontos eleme az ügyfél lakóhelye szerinti családsegítő szolgálattal történő kapcsolattartás.

A fővárosi kerületek közül elsőként Erzsébetvárosban, a Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központ Család- és Gyermekjóléti Központ szervezésében indult útjára menekült ügyfelek részére egy olyan magyar nyelvtanfolyam, amelynek célja a társadalmi beilleszkedés minél gördülékenyebb megvalósulása.

A februárban kezdődő – várhatóan kétszer hatvan órás - tanfolyam sikeres elvégzésével az integrációs támogatásban részesülő menekült fiatalok olyan szintű nyelvtudásra tesznek szert, melynek révén a hétköznapok során jelentkező életszerű szituációkat (pl. bevásárlás, ügyintézés, munkakeresés) a magyar nyelv alapvető ismeretének köszönhetően különösebb kiszolgáltatottság nélkül, önállóan és eredményesen tudják a jövőben kezelni.

A hetente kétszer másfél órás kurzus azért is egyedülálló kezdeményezés, mivel amíg a más - menekülteket segítő - szervezetek által létrehozott csoportok általában nyitott formában működnek, addig kerületünkben a zárt csoportforma lehetőséget biztosít a hatékony nyelvtanulás szempontjából elengedhetetlen folyamatos fejlődésre, továbbá a kapcsolatok kialakítására, valamint a közösségfejlesztésre egyaránt.

A csoport jelenleg tíz fővel működik egy önkéntes magyar nyelvtanár, Erdőháti-Nagy Zsanett irányításával:
„Kihívásként tekintettem a feladatra mielőtt elkezdődtek a magyarórák. Az első alkalom után azonban az fogalmazódott meg bennem, hogy minden tökéletesen úgy zajlott, mint bármelyik nyelviskolában tartott nyelvórámon. Ez azóta is így van: a diákok nyitottak és együttműködőek, az órákon sokat tanulunk, együtt nevetünk. A fiúk lelkesek és mindig készülnek az órákra. Nyitottak a nyelvtanulásra, ezt az is bizonyítja, hogy sokszor hallok tőlük olyan kifejezéseket, mondatokat amiket nem én tanítottam nekik. Ez nagyon fontos a hatékony nyelvtanulás szempontjából” – foglalta össze eddigi tapasztalatait Erdőháti-Nagy Zsanett, tanárnő.

A résztvevők házi feladatokat is kapnak, melyet mindig lelkiismeretesen elkészítenek a következő alkalomra. Az aktivitást és fogékonyságot mi sem bizonyítja jobban, minthogy a tanfolyamon túl a szociális munkással való közös munka során egyre többször hangzanak el magyar kifejezések, melyek hűen tükrözik: a kötelező együttműködés kézzel fogható, valódi tartalommal párosul.

Megkérdeztük a résztvevőket a tanfolyammal kapcsolatos tapasztalataikról – egyelőre még angol nyelven osztották meg gondolataikat, de reméljük, hogy a közeljövőben magyarul is hasonló szinten tudják majd kifejezni magukat:

Azért kezdtem el magyarul tanulni, mivel Magyarországon tervezem a jövőmet, és állampolgárságot szeretnék szerezni, ehhez pedig elengedhetetlen a magyar nyelv ismerete. Nagyon jó, hogy vannak olyan emberek, mint Zsanett, aki a szabadidejét, energiáját arra fordítja, hogy nekünk, menekülteknek, könnyebb legyen a beilleszkedés. Mint minden új nyelv, amit az embernek el kell sajátítania, így a magyar sem könnyű, de azt már most érzem, hogy sok tanulással, és gyakorlással nem jelenthet gondot a magyar nyelv elsajátítása” – mondta a csoport egyik tagja, Basil.

„Ha boltba megyek, már tudok magamnak kávét és tejet kérni magyarul, ami jól mutatja a fejlődést, hiszen nem rég kezdődött a tanfolyam. Úgy gondolom, hogy a magyar nyelv tanulása egy fontos eleme a társadalomba való beilleszkedésnek, és biztos vagyok benne, hogy ilyen ütemben haladva, egy év múlva már nagyon jól fogom beszélni ezt a gyönyörű nyelvet” – tette hozzá egy másik szorgalmas tanuló, Abdulkadir.
    Harcsás Gergely
   családsegítő
KEP=-{foto1-1464}-  KEP=-{foto2-1465}-
Éves gyermekvédelmi konferencia Erzsébetvárosban2016-03-11 12:50:07

A Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központ Család - és Gyermekjóléti Központjának szervezésében 2016. február 26-án került megrendezésre a gyermekek veszélyeztetettségét észlelő - és jelzőrendszer 2015. évi működését átfogóan értékelő éves gyermekvédelmi konferencia Erzsébetvárosban.

A tanácskozás célja a jogszabályi kötelezettség teljesítésén túl, hogy a kerületben működő egészségügyi, nevelési-oktatási intézményekkel, különböző hatóságokkal, egyházakkal, civil szerveződésekkel áttekinthessük az elmúlt év gyermekvédelmi tevékenységét.

Gazsi Judit, a Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központ családokat támogató szolgáltatások igazgatóhelyettese, Mikulás Franciska igazgató asszony nevében köszöntötte a résztvevőket, majd megnyitotta a konferenciát. Beszédében hangsúlyozta, hogy minden évben nagyon jó együtt lenni a szakma és a társszakmák képviselőivel, hiszen ez a fórum kiváló lehetőséget kínál a közös gondolkodásra, a problémák feltárására és a megoldási alternatívák megfogalmazására. A rendezvény jó alkalmat jelent a kompetenciák tisztázására és a kompetenciahatárok felállítására is, elősegítve a gyermekvédelmi szakemberek együttes, a gyermekek érdekét előtérbe helyező tevékenységét.

A megnyitóbeszédet követően a Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központ Család - és Gyermekjóléti Központjának szakmai vezetője, Horváth Fruzsina tartotta meg előadását a munka- és szolgáltatásszervezés keretei az integrált intézményi struktúrában címmel.

Horváth Fruzsina előadásában bemutatta az intézmény életében bekövetkezett fontos változásokat, kihangsúlyozta, hogy az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. Törvény értelmében a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás 2016. január 1-jétől egy szolgáltató keretében működik. Az integráció során bekövetkezett változások célja a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatások megerősítése, valamint a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyabb működésének támogatása.

Erzsébetvárosban a szolgáltatásszervezést a 2014-ben bevezetésre került Területi Ellátási Modell határozza meg, melynek elsődleges célja, hogy az ellátásokat egymásra épülő, egymással együttműködő rendszerbe szervezi, valamint az ellátottakhoz közelebb viszi. Továbbá a megtartó szolgáltatások mellett ún. helyzetváltoztató szolgáltatásokat is meghatároz, központi eleme az egykapus ügyintézés. Az intézményközpontú ellátás rendszerét felváltotta egy olyan rendszer, melyben az ellátotti körzethez rendelve együtt tevékenykedik minden ellátásban résztvevő szakember, a párhuzamosságokat kiküszöbölve, a saját kompetenciáját megtartva. Az együttműködés fontos eleme, hogy rendszeres időközönként körzeti megbeszélést kell tartani az esetekről, illetve a kialakult problémákról. A 2016-os évben tervezetten 24 Körzeti Szolgáltató Fórum kerül megszervezésre a kerületi szakemberek részvételével, ezen felül 6 szakmaközi tanácskozást is tervezünk meghatározott témákban.

Ezt követően Kocsis Réka, a Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központ Család - és Gyermekjóléti Központjának szakmai vezető helyettese átfogó prezentációjában a 2015. évi kerületi gyermekvédelmi és jelzőrendszeri tevékenységet értékelte. Előadásában bemutatta a 2015-ös év gyermekvédelmi tárgyú jogszabályi változásokat, a Család- és Gyermekjóléti Központ feladatait és speciális szolgáltatásait, továbbá ismertette az elmúlt évben megvalósított prevenciós programokat, illetve kitért a szakmaközi együttműködésekre is. Kocsis Réka a tárgyévre vonatkozó jelzőrendszeri beszámolók, valamint a Központ statisztikai adatai alapján ismertette a 2015-ös erzsébetvárosi gyermekvédelmi tevékenységet, néhány diagrammal színesítve a prezentációt.

Az évértékelő előadást követően a tanácskozás résztvevői Dr. Vercseg Ilona meghívott előadót hallgathatták meg a Közösségfejlesztők Egyesületének képviseltében. A közösségfejlesztés szerepe a humán szolgáltatások rendszerében című előadásában a szakember kiemelte, hogy a közösségfejlesztés hozzájáruló jellegű tevékenység, melynek lényege, hogy bevonjuk az érintettet a probléma megoldásába, mert nem csak egyfajta megoldása, mérséklési módja lehet az adott problémának, és a többfajta szemléletmód hatékonyabbá teszi a munkát. Hangsúlyozta, hogy a közösségfejlesztés nem szolgáltatás, nem ellátó, hanem kezdeményező jellegű feladat. Célja, hogy az érintettek átvegyék a kezdeményezést és reflexív tevékenység keretében támogatni az önsegítő folyamat beindulását. A változás eléréséhez önbizalomra van szükség, az önbizalom növelésének a közösségi munkában a sikeres cselekvés a legfőbb forrása, mely pozitívan befolyásolja az érintettek önértékelést és közösségi elfogadottságát is.

A konferencia zárásaként az elmúlt évek hagyományaihoz igazodva idén is a tanácskozás keretében került átadásra a Hetedhét – díj, melyet a Központ munkatársainak javaslata alapján a társszakmák képviselői közül az a kerületi szakember nyer el, aki az elmúlt évben a leghatékonyabban segítette a kerületi jelzőrendszer munkáját, szakmai tapasztalatával, ötleteivel támogatta a gondozási tevékenységet. Idén a díjat Szakácsné Tajti Irén, a Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központ Otthoni Szakápolási Szolgálatának szakmai vezetője nyerte el.
 
KEP=-{20160226_110940-1462}-
KEP=-{20160226_115048-1463}-
Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17